Tóth Gabi sem csinálná szebben

Standard

imageKutyapózban fekszem a földön a garázs elött. Nadrágom és bugyim a bokám körül szorítja össze lábaimat. Angyalszagú fehér popsim védtelenül fordítja arcát és nyílásait a garázs felé. Hallom amint apa beindítja az öreg skodát, aztán a garázsajtó szépen lassan felemelkedik, kiengedve a felgyülemlett kipufogófüstöt. Bal vállam mögött hátranézve látom, ahogy édesapám lassan tolat kifelé a tragaccsal. A kipufogó köpködô, csöpögô vége egyre közelebb és közelebb ér…. Ahogy végre megcsapja a kormos füst finom melege az én porcelánfehér picsám, elönt a forróság. Hirtelen jött izgalom ez. Semmiben sem hasonlít ahhoz, mint amikor simogatástól kezd el izgulni a pöcköm,… Nem. Ez teljesen másféle borzongás. Ez félelem, és gyönyör egyszerre. 
Apa nagyon lassan, gyengéden tolat…. közelebb és közelebb, ….míg végül a rozsdás kipufogócsô forró gôze teljesen beborítja a seggem, derekam, de már a hátamat is.
Aztán végre. Végre eléri a fekete füstokádó a fenekem. Ekkor hátranyúlok bal kézzel, hogy széthúzzam kicsit a seggem -így engedve szabad utat a csônek az eddigre már tacsakokban álló pinánámhoz. 
Apa kidugja a fejét az ablakon, és szerelmesen rámmosolyog. Behúzza a kéziféket, leállítja a motort, innentôl én mozgok. Kicsit kifordítom magam balra, jobb arcomat a hideg betonhoz paszírozom, de legalább hátra tudok nyúlni mindkét kézzel. Teljesen szétfeszített seggemet lassú, de annál mohóbb mozdulatokkal húzom rá a tûzforró csôre. Picit sistereg is a pinám lucska, ahogy teljesen eltûnik bennem a skoda rozsdás puffogója. Ficergek kicsit, …. le és föl csúszkáltatom magam a csövön,… Aztán megvan a kényelmes állapot. Kezeimet visszanyerve felveszem újra a kutyapózt. Egy utolsó nagy levegô, és kész vagyok. Apa kinéz rám, kérdô tekintetére bólintással felelek. Apa visszahajol a volánhoz, és néma csönd. Várom hogy megtegye. Semmi. Még mindig semmi, csak várok. 
Kutyapózban, szutykos pinámban édesapám kedvenc kocsijának rozsdától rothadó kipufogójával… Így várok ott. 
Semmi… Csak a madárcsiripelélés, aztán az sem. Néma csend.
De végül, …mikor már a szívem dobogását is hallom… Végre kattan a relé, szikrát kap a szerkezet,… mozdul az indítómotor… Aaaaaahhh! 

…aztán felébredtem.
Folyt köv.

Leave a comment