Konyhaasztalnál írok kapkodva. Még le kell adnom két anyagot, közben meg sütôben figyel édesapám születésnapi tortája. Mindent pontosan kiszámítottam, megterveztem, hogy mire hazaér, addigra minden meglegyen. Persze ha a BLIKK nem nekem dobná ide az összes aljamunkát, akkor haladhatnék,… Már rég le kellett volna vetkôznöm, … Aah, a tortából van még 3perc hátra, addig kapkodva megterítek a földön. (Mi így szoktuk ilyen alkalmakon.) leterítettem a takarót a nappali közepén, gyertyák égnek mindenütt, diszkréten zümmög a StarWars filmzene cd….
Minden tökéletes,… -lesz pár perc múlva.
Laptop bezár, tortát sütôbôl ki, három gyors vágás, gyors kanyarítás a krémmel -belül, oldalt, teteje- kész is. Már csak el kell rejtenem….
Hallom ahogy apa megszexeli a zárat a kulcsával. Jujj. Gyorsan-gyorsan..
Összeszorított combokkal odacsoszogok a villanykapcsolóhoz, gyertya már a kezemben lángol. Klikk. Vak sötét lesz. Csak a gyertyám lángja vezeti apát a folyosóról a nappaliba. Lassan jön, így van idôm elhelyezkedni a földre megterített ágyunk végében. Zenét felhangosítom, pont mikorra belép és meglát az édesapám. Minden tökéletes.
Pont felerôsödik az ismert csillagok-háborúja téma (tha-tha -tadaa…) én félig ülök, kezeimmel szilárdan tartva magam. Mint egy büszke istennô, hátravetem fejem, hajam szabadon omlik a földre, melleim büszkén kitolva, hegyes bimbóim szinte a menyország padlóját karcorják, bordáimon megfeszül a hús, hasam behorpadva engedi hogy minden fény szerteáradjon a szobában, a szétnyitott lábaim közt lobogó gyertyáról.
Apa szemei könnybe borulnak, két kezéből csörgô zajjal ereszti el a tesco-s nejlon szatyrokat (amiben a gyakori fosások miatt a váltásruháit hordja)… Letérdel elém, szinte vallásos meghatottsággal. Közben én próbálom a boldog szülinapot dalt énekelni a star wars téma ritmusában… Ekkor édes drága apám -jelezve hogy kész elfújni a gyertyát-közelebb hajol,… Nagy lélegzetet vesz, és pont akkor amikor az elsô forró viaszcsepp eléri a pinám falát,… Pontosan abban a pillanatban, egy fuvallattal elfújja a gyertyát.
Felemelem a fejem, és látom hogy apa nem teljesen boldog.
-Miaz? -kérdem kislányos hangon. -az angyalszag..? Erre ô, combjaim közül felnézve rám: “-Á, nem. Semmi. Csak azt hittem hogy lesz torta.” Majd megértô, apai puszit cuppant a puncimra.
-Hát csak ez a baj? Nevetek fel… És ahogy nevetek, tolni kezdem, tolni és tolni… Ki magamból a pinámba rejett meglepetéstortát.
Apa arcát szinte egy pillanat alatt teljesen eltemetik a meglepetésfalatok -igaz, kis hüvelyfolyás meg némi menstruáció-maradék is szaporította a szinte még sütô-meleg remekmûvet. Ekkor egyszerre teljes lett a boldogságunk. Leírhatatlan a mohóság, ziháló zabálás, ahogyan apa ette, falta, szürcsögte a pinámból és seggembôl ömlô darabokat. Boldogság volt ez. Amolyan igazi, születésnapi “kiafasztérdekel” boldogság.
..aztán felébredtem.
Folyt. Köv.
Felsírok bazzeg! :DD Isten vagy!
Mindig csodálkozom, milyen lehet egy ilyen bőrben élni. Értetlenül állok az efféle emberi benső előtt, hogy egy élőlénynek ez van belül, ez a szenny, ez a szégyen, amit titkolni kellene az emberek előtt, de a magadfajta kiírja magából. Nyugtasson a tudat, sok van belőled, az emberiség kárára. Talán könnyebb is lehet így, hisz úgy érezheti egy ilyen „Taigetoszra szánt” egyed , megszabadul egy kevéstől abból a trágyaléből, ami kitölti belülről. Egyszerűen gyalázatos. Bár vélelmezem, nem a saját neved alatt alkotod ezeket a gyöngyszemeket, márcsak azért sem, mert egy valamit is érő főszerkesztő páros lábbal rúgna ki egy ilyen munkatársat, nem beszélve arról, hogy annyira erőltetetten hangsúlyozod a Blikket, hogy kizárt, valóban ott dolgozol. Ha tévednék, az a lapra nézve szégyen, bár napestig lehetne boncolgatni, hányszor, hány helyen hág át sorozatosan a Blikk kőbe vésett újságírói szabályokat illetve milyen képet mutat a XXI. századi újságírók erkölcsi és morális szintje, mely túlzás nélkül egy minden képzeletet felülmúlóan gonosz pszichopata értékrendjéhez közelít vagy olykor túlszárnyalja azt.
A magyar társadalom nevében nagyon köszönöm Neked, ezt a helyesírási hibáktól hemzsegő mocskot, moslékot, rothadó matériát, erkölcstelen víziókat, amik beteg lelkedben nap, mint nap megszületnek. Egyébként a Blikk szerkesztőségéről és munkatársairól árnyaltabb képet nem is adhatna az a tény – ha tény – hogy ott dolgozik egy ilyen erkölcsi torzó és hulla. Az már csak a dolog pikantériája, hogy pont abban a műfajban “alkotsz nagyot”, amiért a fizetésedet kapod és, amit a hivatásodnak tudhatsz, feltéve, ha egyáltalán ezt a betű és szóhalmazt egyáltalán írásnak lehet nevezni. Sekélyes, ostoba, erőltetetten hatásvadász, szenzációért izzadságszagúan erőlködő minősíthetetlen produktum, ami megmételyez minden értékes, mélyérzésű emberi lelket. Persze pont beleillik abba a képbe és törekvésbe, amit a torz lelkű, romlott kollégák, bértollnokok, szerkesztők, műsorvezetők, programigazgatók a médiumokban elkövetnek az emberiség, a jóízlés, értékek, erkölcs, morál, etika, lélek, szellem ellen. Vérlázítónak, elfogadhatatlannak tartom, hogy egy ilyen szörnyeteg mindenfajta retorzió nélkül folytathatja ámokfutását, dehát tudjuk, milyen a rendszer, megveregetheted a válladat, szülődnek sikerült világra hoznia egy ilyen selejtet, apádnak gratulálok, kíváncsi lennék, milyen lelkesedéssel olvassa spermájának ilyettén tombolását.
Persze egészen biztosan kialakul az a réteg, aki vevő lesz erre a szavakkal le nem írható bűzős mocsokra, hiszen van igény a gyerekpornóra is, az állatkínzásra is, a bizarr szexfilmekre is, folytathatnám a sort napestig, pont ezekbe a gyönyörű emberi megnyilvánulásokba illik bele a te (kisbetűvel) munkásságod is. Ahogy a felsoroltakat is, ezt a fajta művészetet is súlyos évekkel büntetném, és akkor abba a miliőbe kerülnél, ahol tárt karokkal fogadják a magadfajta szégyent. Hazértél! És, akinek más véleménye van – tisztelve, hogy különbözőek vagyunk, hisz nagy az Isten állatkertje, bocsánatot kérve az állatoktól -, azt hozzád bilincselném, egy szigetre telepítenélek mindannyiótokat, aztán egymás szarában-húgyában boldogítsátok egymást! Megteszem a feljelentést előre megfontolt szándékkal elkövetett, az emberi jóízlést és erkölcsöt sárba tipró, az emberiség ellen módszeresen elkövetett bűncselekmény okán!
P.s.: Finom, éleseszű elmére vall a felismerés, bizony a színes és sokszor extrém, abszurd és nagyon beteg művészi palettán az űrt egy ilyen művészi fekáliával is be lehet tölteni, ragyogó ötlet, aminek pont annyi a kuriozitása, érdekessége és értéke, mintha kiállnál a Körútra, leguggolnál, utat engednél a testedet megtöltő anyagnak, amit aztán elkenve az arcodon, felordítanál: Heuréka!
Brávó!
És, ha van vér a pucátokban, így hagyjátok, indoka sok nem lehet a moderátorodnak, hogy törölje a hozzászólást!